Ez a poszt, az összes férfi kollégának szól, de főként azoknak az apáknak, akik nincsenek otthon egész nap a családdal és nem látnak bele a mindennapokba.

Kezdjük ott, hogy én (bár a szerencsében nem hiszek) abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkámból kifolyólag megtehetem, hogy akár egész nap otthon legyek és amióta megszületett Brúnó, itthonról végzem el a teendőim nagy részét. Mondhatni, hogy sok minőségi időt sikerül így együtt töltenem a családdal, éppen ezért mindenbe belelátok testközelből. Szóval kedves kollégák, higgyétek el, ha azt mondom, a világ legnehezebb munkája az Anyaság. Közhelyesnek hangzik? Az is. De igaz.

Várható olvasási idő: 14 perc.

6 hónapig tartott mire végre kiegyeztünk egy olyan fiú névben, ami mindkettőnknek tetszik, azért, hogy aztán a szülés napján egy teljesen újat válasszunk. Most elmesélem a mi sztorinkat, plusz összegyűjtöttem minden olyan szempontot, ami alapján kiválasztottuk a (majdnem) tökéletes nevünket.

Várható olvasási idő: 12 perc.

29 éves vagyok és 16 éve dohányzom kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ez azt jelenti, hogy eddigi életem több, mint a felében cigiztem. Úgy érzem elég volt. A sokadik kudarcélményem után kitaláltam egy saját módszert, aminek a segítségével végleg leszoktam a cigiről.

Pár évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ott fogok állni és végignézem pár centiről, ahogy a fiam a világra jön. Életem egyik legmeghatározóbb élménye volt és bizony mély nyomott hagyott bennem. Olyan volt, mint amilyennek elképzeltem? Nem egészen, sokkal brutálisabb. Megbántam-e, hogy bementem? Egy pillanatra sem. Részletesen leírom hogyan történt az egész és hogy milyen irányba változtatta meg érzéseimet a párom felé.