Valentin-napi üzenetem – Hogyan szeressem magam?

hogyan szeressem magam

Ma van Valentin-nap és ilyenkor csak úgy röpködnek a szerelmes posztok, minden csupa rózsaszín és szívecskés. Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e egyáltalán ezzel kapcsolatban és arra jutottam, hogy bizony van miről beszélni.

Az egyik nagy tanító szavai ugrottak be: “Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.” – Hajlamosak vagyunk leragadni ott, hogy hogyan, miért szeressem a felebarátaimat, sőt egyáltalán kik azok? Jó kérdés, de szerintem sokkal fontosabb feltenni elsőnek azt a kérdést, hogy önmagamat szeretem-e?

Rákerestem a netem: “Hogyan szeressem magam?” Kíváncsi voltam mit írnak a nálam sokkal okosabbak, mit talál az, aki itt kutakodik a témában. Első találat, ezt írja:

  1. Fogadd el magad! Fogadd el azt, hogy te is ember vagy, nem vagy tökéletes, ahogyan senki sem. Tudd, hogy mindenkinek vannak hibái.
  2. Higgy magadban, ne kritizáld magad! Engedj a magaddal szemben támasztott elvárásokbol, mert sosem leszel elégedett.
  3. Vedd körül magad pozitív emberekkel, barátokkal.
  4. Zárd le a múltat.

Na, én itt a múlt helyett az oldalt zártam be.

Miről beszélünk egyáltalán? Tedd ezt, tedd azt, oké, oké, de HOGYAN? Nos, szerintem nincs ilyen, hogy “Hogyan szeresd magad 10+1 tipp!” – vagyis van, de semmit nem ér. Nincsen “Szeretem magam kapszula” sem, amit reggelente lenyomunk a torkunkon és aznapra minden happy. Hogyan higgyek magamban, ha egy rakás szarnak érzem magam? Hogyan vegyem magam körül barátokkal, ha senkivel nem tudok beszélgetni? Hogyan felejtsem el a múltat, ha folyton kisért? Hogyan szeressek másokat, ha magamat sem tudom? Mit tegyek?!

Sajnálom, de nem vagyok szakember így én nem is tudok, nem is akarok és nagy felelőtlenség is lenne részemről, ha csak úgy tanácsokat osztogatnék. Ellenben azt leírhatom, hogy bennem milyen érzések vannak/voltak ezzel kapcsolatban. 

Szóval nagy és görbe az orrom, tojás fejem van, mindig is volt rajtam 10kg plusz, néha több, sőt életem jelentős részében szimplán dagadt voltam. Fura a hangszínem, nincsen mellizmom, hirtelen haragú vagyok. Sokat beszélek, amikor nem kéne és keveset, amikor igen. Néha döntésképtelen vagyok és sokszor nehezen mondok ki dolgokat. Egy csomó mindentől félek és gondok vannak az akaraterőmmel is. Ez lenne tehát Farkas Lackó? Persze ez IS.

Ez mind hozzám tartozik, de nem süppedek el ebben a mocsárban, nem azonosulok egyik negatív tulajdonságommal sem, mert ÉN nem ez vagyok. Nem a dagadt vagyok, nem a nagy orrú és nem is a döntésképtelen vagyok. Az orrom mondjuk sokáig zavart és nem szerettem, ha a képeken oldalról látszott, utáltam ezt magamban. Az járt a fejemben, hogy de szeretnék egy tökéletes orrot, mondjuk, mint Brad Pittnek. Akkor végre szerepelhetnék képeken profilból is és büszke lennék rá. Sokat agyaltam rajta régen, hogyha egyszer lesz rá pénzem meg fogom műttetni. Azóta tudom, hogy ez csak tüneti kezelés, az ilyen műtétekkel nem érünk el semmit, mert a kiváltó ok nem szűnik meg és mindig lesz egy tesrész, ami zavar. Ma már lenne pénzem a műtétre, de tudod mit? Kapja be Brad Pitt és kapja be az összes tökéletesen kinéző ikon is, akikre valaha is hasonlítani akartunk! Már senki másra nem akarok hasonlítani, csak magamra.

Szeretem az orrom, így születtem, ezt kaptam és a részem, senki másnak nincs ilyenje! Mindig is zavartak a hurkáim, régebben naponta többször is odanyúltam és fogdoztam, sőt, most sem örülök, hogy ott vannak. De már nem érdekel, hogy más mit gondol és nem szidom magam, nem ostorozom magam miatta. Megeszem, amit megkívánok, de elmegyek kondizni, vagy bicózni és figyelek arra, hogy ne tömjem magam szennyel, mert ezen változtatni akarok. Nem mások miatt, magam miatt.

Vannak kísérteteim a múltból, amik blokkolnak és vannak idegesítő jellemhibáim: Ezért a napokban felkerestem egy pszichológust, kértem segítséget és jelenleg is együtt dolgozunk ezeken. Azokon, amiken pedig nem tudok változtatni elfogadom, nem harcolok, békét kötök magammal. Nem a pincébe zárom őket, hanem szembe nézek velük. Elindultam az utamon ennek pedig része az, hogy megismerjem magam.

Szeretem magam? Igen, nagyon is! Vannak hibáim? Hogyne lennének. Vannak dolgok, amikkel nem vagyok kibékülve magamban? Vannak, de egyre kevesebb. Úgy gondolom, hogy önmagunkat szeretni a legfontosabb és a legjobb dolog, amit magunkkal és a környezetünkkel tehetünk. A rossz hír az, hogy nincsen rá instant megoldás és nem fog menni egy 5 perces cikk elolvasása után. Ez egy folyamat, ami néha rohadt nehéz, de muszáj beletenni a melót, ha eredményeket akarunk. Ezt nem tudja megoldani más helyetted, de kaphatsz segítséget. Sőt, ha úgy érzed, hogy nem megy egyedül, kérj segítséget! Támaszkodj a családodra, barátaidra és ha szükséged van rá, akkor fordulj szakemberhez. Ne érezd cikinek, mert hidd el nem az, sőt valójában minden egyes emberre ráférne! Ahelyett tehát, hogy beleragadnál az önmarcangolásba, csak hozd meg a döntést és indulj el az úton, mert KÉPES VAGY RÁ!